Hitek és tévhitek

A városi legenda szerint a mikrohullámú sütő és a mobiltelefon rákot okozhat, miközben fogalmunk sincs arról, hogy a kék fényű ébresztőórás rádió vagy a horkolás is hasonló hatású lehet.

Még mindig tartja magát az a feltételezés, hogy a mellet ért ütés vagy a túl szoros melltartó oka lehet az emlőrák kialakulásának. A magyarázat egyszerű, a fizikai behatás helye „elrákosodhat”, illetve a melltartó nyomja a nyirokpályákat, és nem tudnak távozni a salakanyagok a szervezetből. Tudományosan nem bizonyítottak ezek a feltevések, az viszont annál inkább, hogy megfelelő életmóddal sokat tehetünk a daganatos betegség kialakulása ellen.

Fiatalnak számít az a hipotézis, hogy a forró étel és ital fogyasztása nyelőcsőrákot okozhat. Egy vizsgálat rámutatott, hogy a 65 °C körüli tea fogyasztása kétszeresére növeli e daganatos betegség kialakulásának esélyét, míg a 70 °C feletti italok a nyolcszorosára! A feltevés alapja, hogy a forró ital fogyasztása gyulladást okozhat a nyelőcsőben, ahol aztán rosszindulatú sejtosztódás indulhat meg. Európában ugyan nem kellékei az étkezésnek a tűzforró italok és ételek, azonban a Közel-Keleten a forró tea rendszeres fogyasztása a mindennapok része, így ott jóval több nyelőcsőrákot diagnosztizálnak az orvosok.

Veszélyes használati tárgyak?

A legvitatottab használati tárgyak közé tartozik a mobiltelefon, a mikrohullámú sütő és a szolárium. Egy nemrégiben közzétett, 18 éven át tartó, 350 ezer mobiltelefon-használó adatait figyelemmel kísérő tanulmány rámutatott, hogy a több mint egy évtizede mobilt használók között alig fordult elő több megbetegedés (10 729-en betegedtek meg agydaganatban), mint a mobiltelefont nem használók körében. A kutatók azért óvatosságra intenek, úgy vélik, hogy a kicsitől a közepesig terjedő rizikóeséllyel kell számolniuk azoknak, akik szélsőségesen sokat mobiloznak. Talán nem alaptalan, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „esetlegesen rákkeltőnek” minősítette a mobiltelefonok által kibocsátott elektromágneses sugárzást.

A mikrohullámú sütő kapcsán a vészharangot először svájci orvosok kongatták meg, amikor 1992-ben arról számoltak be, hogy a mikróban elkészített ételek fogyasztása után „rákosodási folyamat” indulhat el a gyengébb immunrendszerűeknél. Természetesen ezt megcáfoló kísérletek is napvilágot láttak. Egyik hihetőnek tűnő érv, hogy a mikrohullámú sütő energiája kevés ahhoz, hogy sejtszintű károsodást okozzon.

A szépségápolás veszélyes üzem?

A nyári időszakban nem győzik felhívni a figyelmet az időjósok, hogy extrém UV-sugárzás esetén negyedóránál többet ne tartózkodjunk tűző napon. Ennek ellenére tele vannak a vízpartok és a strandok, mivel sokan úgy gondolják, hogy a naptej megvéd. Ez nem így van, ráadásul ezt a tévhitet cáfolja az évente növekvő melanomás betegek száma is, ugyanis a bőr nem felejt, és a korábban szerzett károsodások összeadódnak. Ugyanakkor alig negyedórányi, de tudatos napozás életet is menthet. Amerikai kutatók felfigyeltek rá, hogy D-vitaminnal meg lehet előzni a mellrákos megbetegedések felét és a vastagbél-daganatos megbetegedések kétharmadát. Nem muszáj vitamint szedni, ugyanis megfelelő étrenddel és naponta a szabad levegőn töltött 10–15 perccel ugyancsak elérhető a kívánt hatás.

Érdemes odafigyelnie annak is, aki fogyókúrázik. A népszerű gyógynövényben, a farkasalmában is megtalálható arisztolsavat potenciális rákkeltő hatású vegyületként tartják számon. Ez az összetevő gyakran megtalálható a fogyást és emésztést segítő, esetleg ízületi fájdalmakat enyhítő gyógynövénykivonatokban. A kutatók valószínűsítik, hogy a vegyület túlzott használata súlyosan károsíthatja a vesét, és húgyúti rákot okozhat.

Azoknak sem árt jobban odafigyelniük az egészségükre, akik rendszeresen festik a körmüket. Egy amerikai tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy több körömlak veszélyes vegyi anyagokat is tartalmaz, amelyek hosszú távon rákot, esetleg születési rendellenességet okozhatnak. Elsősorban talán nem azok vannak veszélyben, akik festik a körmüket, hanem a műkörmös szalonban dolgozók, hiszen ők nap mint nap belélegzik a káros vegyi anyagokat.

Éjszaka sem vagyunk biztonságban

Ki gondolta volna, hogy a horkolás is lehet rákkeltő! Legalábbis erre jutottak amerikai kutatók, amikor kimutatták, hogy a gyakori éjszakai légzéskimaradástól szenvedők ötször gyakrabban halnak meg rosszindulatú daganatok következtében, mint nem horkoló társaik. Ezt látszanak megerősíteni azok az állatkísérletek, amelyekkel bizonyították, hogy az oxigénhiányos állapotba került, daganatos egerekben (a horkoláshoz hasonlóan) a rosszindulatú folyamatok felgyorsultak.

Érdemes beszerezni sötétítőfüggönyt, vagy áthelyezni a LED-es órát a szobában, ugyanis az éjszakai fény összefüggésbe hozható bizonyos daganatos megbetegedések kialakulásával. A kék színű fény akár a csukott szemhéjon is áthatol, és meggátolja a melatonin termelődését. Ez a hormon nemcsak immunrendszer-erősítő szerepet tölt be, hanem tumorgátló hatása is van.

A káros „éjszakai megvilágítás” felelős lehet a mell-,  a prosztata- és a vastagbélrák kialakulásában, de az elhízás, a cukorbetegség és a magas vérnyomás is visszavezethető a fényszennyezésre.

Régi vita, hogy a dízelüzemű berendezések működtetése közben keletkező kipufogógázok közvetlenül hozzájárulnak-e a tüdőrák kialakulásához. Az amerikai Nemzeti Rákintézet kutatása megerősíteni látszik a feltételezést. A két évtizedes kutatás során 12 ezer bányász egészségi állapotát követték nyomon, azonban nem csupán azoknak figyelmeztetés az eredmény, akik dízelüzemű berendezés közelében dolgoznak, hanem a nagyvárosi környezetben élőknek is, hiszen a dízeleredetű légszennyezés a városi lakosságot is érinti.

Öröklődik és fertőző?

Azzal kapcsolatban is kering rengeteg tévhit, hogy öröklődik-e, illetve fertőző betegség-e a rák. Tévedés, hogy egy egyszerű vérvétel mindenre választ ad. A tumormarkerek értéke akár gyulladás miatt is megemelkedhet, tehát a magas érték nem minden esetben jelez daganatos betegséget. Mégis fontos információt adhat az orvosnak a terápia hatásáról vagy a daganat kiújulásáról.

A félkarú rabló

Remekül példázza a helyeztet a félkarú rablós hasonlat, mely szerint életünk során naponta akár többször is húzogatjuk az automatán a kart például azzal, hogy egészségtelenül étkezünk, keveset mozgunk, dohányzunk – és még sorolhatnánk. Akinek egyszerre megjelenik a három cseresznye, az rákos beteg lesz. A genetikai hajlam annyit tesz, hogy az illetőnek az egyik forgón a cseresznye születése vagy fogantatása pillanatában beragadt, vagyis csupán kettő szerencsétlen fordulat választja el a betegségtől. Van olyan is, aki bármit tehet, gyakorlatilag elkerüli a három cseresznye, azaz a rák. De ugyanolyan eséllyel fordulhatnak elő szerencsétlen és érthetetlen véletlenek is.

Kutatások bizonyítják, hogy a rák nem öröklődik, mindössze a hajlam és bizonyos tumortípusoknál valóban nagyobb a kockázata daganatos megbetegedés megjelenésének annál, akiknek közeli hozzátartozója rákos volt. Sok esetben azonban nem öröklődésről van szó, hanem hasonló életmódbeli anomáliákról. Ez azt erősíti meg, hogy a rákra való hajlamot nem pusztán a felmenőinktől örököljük, nagyban rásegíthetünk helytelen életmódunkkal is.

A másik hatalmas félreértés, hogy a rák fertőző betegség. Igaz, a HPV bizonyos típusainak szerepe lehet a végbélrák, a méhnyakrák és fej- vagy nyaki tumorok kialakulásában, azonban a daganat akkor alakul ki, ha a szervezet sejtjeinek szabályozásai mechanizmusai átprogramozódnak, vagyis találkozással vagy együtt éléssel nem lehet megfertőződni.

Van remény a gyógyulásra

Tévhit az is, hogy a rák minden esetben szétterjed a szervezetben, és áttétet képez a májban, a tüdőben, az agyban vagy a csontokban. Való igaz, hogy a daganatsejtek átterjedhetnek környezetükre, azonban szövettani típusuktól függően különböző áttétképzési hajlamuk. Mivel nem minden esetben képeznek áttétet, fontos a korai felismerés, így a kimetszéssel csökkenthető a kockázat, illetve kemoterápiás vagy gyógyszeres terápiával hatékonyan megakadályozható a rák terjedése.

A legnagyobb tévedés a rákkal kapcsolatban talán az, hogy minden esetben gyógyíthatatlan. A nők esetében gyakori emlőrák vagy a férfiaknál a hererák is gyógyítható, ha az első tünetek jelentkezésekor rögtön orvoshoz fordul a beteg. Jóval kevesebb eséllyel indul a gyógyulás útján, aki halogatja, és hónapokkal, esetleg évekkel később keresi fel az orvost. Néhány ráktípus azonban tünetmentes, ilyen például a hasnyálmirigy-, a vastagbél-, a vese- vagy egyes nőgyógyászati daganatok. Ezért fontos, hogy amelyik típusnál van szűrővizsgálat, rendszeresen járjunk el rá.

TUDTA?

Örök kérdés, hogy mennyi időt töltsünk el mesterséges napfényben. Amerikai tudósok követésesvizsgálat-adatait elemezve megállapították, hogy a bazálsejtes és a pikkelysejtes karcinóma, illetve a melanoma előfordulásának kockázata szoláriumozással emelkedik. Húsz év adatait összevetve arra jutottak, hogy a fiatalkorban a „mesterséges barnítóban” eltöltött percek nagyobb arányban növelik a rákkockázatot, mint a későbbi életkorokban. Talán nem véletlen, hogy éppen az Egyesült Államokban 18 éves korhoz kötik a szolárium használatát.

Aschenbrenner Sándor