Be vegan!

Nem is gondolnánk, hogy már azzal is „szennyezzük” környezetünket, hogy a vasárnapi ebédnél zöldségek helyett a húst részesítjük előnyben! Igen, a veganizmus nem egy táplálkozással kapcsolatos rögeszme, sokkal inkább gondolkodásmód és komplex életvitel egészségünk és bolygónk védelmében. 

 

A vegán szó tulajdonképpen a vegetáriánus táplálkozás legszélsőségesebb formáját jelenti, ám ennél jóval többet is: a környezet, az állatok, az élővilág és saját testünk tiszteletét. Érdekesség, hogy ez nem egy új keletű hóbort, az első társaság majdnem 80 éve alakult meg. 1944-ben, Nagy-Britanniában Donald Watson alapította meg az első Vegán Társaságot, melynek alapelveit aztán az 1960-as években a tengerentúlon is átvették. Hazánkban csak jóval később, körülbelül 20 éve kezdett el terjedni a bicsérdizmus, azaz a nyers ételek, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás szemlélete. Ezt a felfogást már akkoriban is sokan extrém életmódnak tartották, pedig egy alaposan átgondolt, harmonikusan kialakított étrend a legtöbb táplálkozástudós szerint is a legegészségesebb életforma az emberi szervezet számára. Pálok Péter szerint „az étkezéseknél
a jóság minőségére próbálunk törekedni”.

 Be vegan!
 

Vegán alapelvek

A vegánok szerint a növényi eredetű étel a lehető legjobb az emberi szervezet számára. A nyers vegánok pedig mindezt hőkezelés nélkül fogyasztják, mert azt könnyen meg tudja emészteni a gyomrunk.
A főtt ételek nem tartalmaznak enzimeket, és tápértékük is kevesebb, ezért nem jó 46 Celsius-fok fölé melegíteni az élelmiszereket. Nem csak az igazán fanatikusok vallják, hogy lehetőleg a saját kertünkben termesszük meg az ételt, de ha ez nem lehetséges, akkor biopiacon szerezzük be az alapanyagokat. A sütés-főzés tönkreteszi a vitaminokat, így inkább különböző salátákkal, nyers ételekkel kísérletezzünk készételek helyett. Ízesítéshez pedig kizárólag természetes fűszereket használjunk. A megfelelő mennyiségű folyadékbevitelt főleg vízzel és gyógyteákkal oldjuk meg, az alkohol és a mesterséges színezőanyagokat tartalmazó üdítők fogyasztása kerülendő.
A vegán étrend kizárja a hústermékek, a tej, a tojás és a méz alkalmazását a mindennapokban. Emellett az állati eredetű prémek, szőrmék, gyapjú és tollak viselését is próbálja mellőzni a vegán életforma. Ollé Sándor mondta: „Számomra fontos, hogy az, amit eszem, semmiféle erőszakot ne tartalmazzon. Tehát ne legyen állati eredetű, mert békésen nem lehet felszeletelni és megsütni egy állatot sem.” Kerüljük a vegyszereket, illetve minden olyan kozmetikumot, amelyeket állatokon teszteltek. A tartósítószerek és a mesterséges ételízesítők is tiltólistán szerepelnek. Ahogy Amy Smart vallja: „A vegetarianizmus a bolygónkon való élet egy tudatos útja.”

 

Milyen a jó vegán étrend?

Sokan abba a hibába esnek, hogy divatból lesznek vegetáriánusok, ám az átálláshoz komoly előkészületekre és alapos utánajárásra van szükség. Többféle irányzat létezik, melyek közül a vegán a legszigorúbb, de vannak enyhébb fokozatok is. Például a makrobiotikus szemlélet a hal fogyasztást alkalmanként kívánatosnak tartja, a lakto-ovo vegetáriánusok húst nem, de tejterméket és tojást tartalmazó ételeket javasolnak, vagy a szemivegetáriánus iskola, mely a halat és a baromfihúst is engedélyezi az étkezések során. Érdemes egyfajta fokozatosságot betartani a radikális életmódváltás helyett, mert a gyors elhatározások ritkán lesznek sikeresek. A vegán táplálkozás híveinek kezdetben érdemes felkeresniük egy dietetikust, aki segít összeállítani a heti étrendet, ugyanis a nem megfelelő tápérték- és vitaminbevitel komoly egészségügyi problémákat is okozhat. A gyümölcsökben, zöldségekben gazdag étkezés jó közérzetet és egészséges mindennapokat biztosít, hiszen a növényi étrend bőven tartalmaz rostokat, C- és E-vitamint, béta-karotint, cinket, rezet, vasat, mangánt és szelént. Ám a szervezetnek ennél jóval több mindenre van szüksége. Egyes elméletek szerint a hús elhagyása B12-vitamin-hiányt eredményezhet, emellett a fehérje – ez esetben növényi eredetű – és az Ómega–3-zsírsavak bevitelére szintén fokozottan figyelnie kell a vegán étrendet követőknek, hiszen főleg utóbbi nélkülözhetetlen az agy és a szív működéséhez. Az életmódváltás első szakaszában előfordulhat, hogy a táplálkozás még nem megfelelőképpen átgondolt. Ilyenkor a hiányzó tápanyagokat pótolhatjuk étrend-kiegészítőkkel is – vagy a zöldségek tudatosabb fogyasztásával. Például a szója, a hüvelyes zöldségek, az olajos magvak, az algák és a gabonák mind-mind remek fehérjeforrás.
A vita az esszenciális aminosavak körül zajlik, amelyet talán nem mind tartalmazza a vegán étrend. Ezt a konfliktust mi sem fogjuk tudni itt és most megoldani. Várandósság idején és gyermekkorban viszont elkerülhetetlen az orvossal való folyamatos konzultálás, a fejlődő szervezeteknek olyan speciális tápanyag-beviteli igényei lehetnek, melyhez komoly szakértelemre és tapasztalatra is szükség van, nem csupán elszántságra.

 

A betegségektől is megvéd

A vegán étrenden számos előnye ismert: több betegség elkerülhető vele, ráadásul a szív- és érrendszert is jobban kíméli, mint a hagyományos táplálkozás. A húsmentes életmód védőhatása az érelmeszesedés és bizonyos rosszindulatú daganatok megelőzésében biztosan érvényesül. A vegánok között daganatos megbetegedések, diabétesz és elhízás szinte alig fordul elő, de ehhez persze szükség van a megfelelő energia- és tápanyag-ellátottságra is. A nyers étrend előnye pedig, hogy szebb bőrt, magasabb energiaszintet és bizonyos értelemben jobb egészségi állapotot eredményezhet. Ennek egyik fő oka az, hogy a gyümölcsök, zöldségek főzés nélkül több vizet és vitamint tartalmaznak, így hidratáltabb, vitalizáltabb lesz a szervezet, mintha mindezt kifőznénk belőle. A főtt ételek elvesztik eredeti ízüket is, ezért fűszerekre van szükség elkészítésükhöz, míg a nyers fogásoknál az ízesítés is bátran kihagyható.
A vegán étrend megemésztéséhez nincs szükség akkora energiára, nem telítenek el annyira a fogások, mint a főtt ételeknél. Ezért a szervezet jobban tud tartalékolni, és az akut betegségek ellen hatékonyabban lép fel, így a nyirkos időben nincs esélye a náthának vagy az influenzának. Az elsavasodás megakadályozásában és a helyes sav-lúg arány helyrebillentésében is fontos szerephez jut az egészséges, nyers növényi táplálkozás.

 

A húsfogyasztás káros hatásai

Talán meglepő, de már az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) is felhívta rá a figyelmet, hogy a húsfogyasztás, az ipari állattartás legalább annyira befolyásolja a klímaváltozást, mint a személygépkocsik által kibocsátott gázok.
A legfrissebb kutatások kimutatták, hogy a szarvasmarhák tartása komolyan szennyezi a környezetet, mivel a kérődző állatok metánt bocsátanak ki magukból.
A metán a szén-dioxidnál több mint hússzor erősebb üvegházhatást előidéző, felerősítő gáz. Emellett persze nem szabad elfelejteni, hogy a marhatenyésztésnek és -szállításnak, a takarmány előállításának, a felgyülemlő trágyának, szennyvíznek mekkora környezetromboló hatása van. Maga a szállítás, történjen bármilyen eszközzel is, rengeteg üvegházhatású szén-dioxid-kibocsátással jár, vagyis közvetve is szennyezi a környezetet. Természetesen a szárnyasok ipari tenyésztése sem kevésbé káros, hiszen a trágyából ammónia szabadul fel, amely hozzájárulhat a savas esők kialakulásához. A legfőbb gondot mégis az erdők kiirtása jelenti világszerte, melyek a földi légkör egyensúlyát hivatottak biztosítani. Mivel a húsfogyasztáshoz folyton újratermelődő „készletre” van szükség, ezért a lehető legtöbb területet takarmánynövény termesztésére kell felhasználni – így biztosítva a folyamatos húsutánpótlást.
A világ legnagyobb összefüggő, ma még 6 millió négyzetkilométernyi őserdejéből 1970 óta 700 000 négyzetkilométerről vágták ki a fákat, hogy gazdasági területeket nyerjenek. Bár ennek egy kisebb részén kukoricatermesztés folyik, a legnagyobb területen takarmányul szolgáló szója nő vagy állattenyésztés folyik. A klímabarát táplálkozás hívei azt állítják, hogy a tudatos növényi táplálkozás ezt a pusztítást megállíthatja, és a zöldségfogyasztás igenis befolyásolja a bolygó jövőjét.

 Be vegan!

Állatok a klíma ellen

Gyakran hallható a különböző figyelemfelhívó reklámokban, hogy tudatosan csökkentsük ökológiai lábnyomunkat – ezzel is óvva a környezetet. Természetesen nemcsak a magánszemélyek környezetre gyakorolt hatását lehet mérni, hanem a szervezetekét, cégekét is. Főleg azon vállalatok termelési folyamatai érdekesek, amelyek élelmiszereket állítanak elő. Ebben az esetben direkt és indirekt karbon lábnyomról beszélhetünk.
A direkt kibocsátások legáltalánosabb formája a fosszilis üzemanyagok elégetése, melyek szén-dioxidot bocsátanak ki. Ám ezeket a cég tudja kontrollálni, illetve törvényileg is pontosan meghatározott határértékeken belül kell tartania a károsanyag-kibocsátást. Az indirekt karbon lábnyomra azonban nincs szabályozás. Ez alatt például az alkalmazottak munkába járását vagy a beszállítók szállítás közbeni károsanyag-kibocsátását értjük, amelyet értelemszerűen nehéz lenne szabályozni.
Az Enviromental Working Group (EWG) amerikai környezetvédelmi szervezet nemrég publikált kutatása szerint a világ húsfogyasztása megháromszorozódott az elmúlt ötven évben. A csoport több élelmiszer teljes életciklusát végigkövetve állapította meg a legkárosabb alapanyagok sorrendjét. Első helyen a bárányhús áll, melyből 1 kg előállítása 39,3 kg szén-dioxiddal egyenértékű üvegházhatást okozó gáz keletkezésével jár. Ugyanennyi marhahús előállítása során 27,1 kg kerül a légkörbe. A dobogó harmadik fokára meglepő módon a sajtgyártás került tekintélyes 13,5 kg szén-dioxid-kibocsátással. Emellett a tanulmány arra is kitér, hogy az előállítás során mely szakaszban a legkárosabbak a termények a környezetre. Míg a kérődzőknél a tenyésztés folyamán kerül a legtöbb üvegházhatást okozó gáz a környezetbe (mintegy 90 százaléka ekkor keletkezik, ennek
32 százaléka az állatok metánkibocsátásából, 40 százaléka a takarmányozásból és 14 százaléka az állati trágyából tevődik össze), addig a szárnyasoknál a nagyüzemi feldolgozás a legkevésbé klímabarát. Hústermelés során keletkezik az összes üvegházgáz 18 százaléka, a közlekedés során a 14 százaléka, fosszilis üzemanyag előállításakor pedig a gázok 12 százaléka termelődik. A hústermelésnél csak az energiaipar nagyobb szennyező a maga 21 százalékával. A World Watch Institute tanulmánya szerint viszont ennél sokkal rosszabb a helyzet, szerintük az üvegházhatású gázoknak legalább 51 százaléka az állattenyésztésből ered, illetve a világ állatállományai – tehenek, sertések, juhok, szárnyasok – évente 32 milliárd tonnányi szén-dioxidot, ammóniát és más káros gázt bocsátanak ki. A zöldségfélék – bár lényegesen kevésbé, de – a feldolgozás és szállítás során terhelik meg legjobban a bolygót. Ezért fontos, hogy feldolgozatlan és lehetőleg helyben termelt növényeket vásároljunk és fogyasszunk.

Iparág a bolygó elpusztítására?

A vegán és környezetvédő kampányok ellenére úgy tűnik, a húsfogyasztás növekedési dinamikája nem fog alábbhagyni a következő években: az elmúlt fél évszázadban a négyszeresére nőtt a húsfogyasztásunk.
Az előrejelzések borúlátóak, 2050-re 500 millió tonna húsigénnyel számolnak a tudósok, hiszen addig a népesség is várhatóan
9 milliárdra duzzad, ami a hús iránti kereslet megnövekedése mellett az árak növekedését is magával hozza. Bolygónk jégmentes szárazföldi területének közel 30 százalékát használják jelenleg állattartási célokra, a mezőgazdasági művelés alá vont területek 70 százalékán pedig az állatoknak takarmányt termesztünk! Nem véletlen, hogy Latin-Amerika őserdeinek nagy része a takarmánynövények mennyiségének ugrásszerű növekedése miatt pusztult el. A FAO tanulmánya kitér továbbá az egyre elhatalmasodó vízfelhasználás és a keletkező szennyvíz problémájára is, miszerint jelenleg a világ vízfelhasználásnak 8 százalékáért felelősek az állattenyésztéshez kapcsolódó tevékenységek, ám ez az arány a jövőben jelentősen növekedni fog.
A modern állattartás pedig egyszerűen rémálom, ezért is zárják ki az étkezésükből a vegánok a húsfogyasztást. Az állattenyésztés tömeggyártás lett, a jószágokat kis helyre zsúfolják, és génkezelt takarmánnyal, illetve antibiotikumokkal erősítik szervezetüket, hogy minél ellenállóbbak legyenek – tartásuk pedig jövedelmezőbb. Ma már az összes előállított antibiotikum fele az állattenyésztésben kerül felhasználásra.
A szaporulatot sem bízza az ipar a véletlenre, mesterséges megtermékenyítéssel és születésszabályozással avatkozik be a természet rendjébe – szintén profitnövelő céllal.

Nagy magyar ökológiai lábnyom

A hazai háztartások ökológiai lábnyomának több mint 40 százalékát az élelmiszerfogyasztás adja, amely még károsabb a környezetre, mint az energiafelhasználás. Emellett a kidobott ételek mennyisége is ijesztően magas – egyes tanulmányok szerint hazánkban évente körülbelül
40 kilogramm élelmiszer kerül fejenként a kukába. Ha ezt a számot csökkenteni lehetne, a környezet kevésbé szennyeződne, és az éhezők számára újra lehetne osztani a még felhasználható alapanyagokat. Az élelmiszerbankok azért küzdenek lassan egy évtizede, hogy a pazarlást megakadályozzák. A tudatos vásárlói magatartás része, hogy kerüljük az impulzív hangulatokat, csakis az kerüljön a bevásárlókosárba, ami felhasználásra kerül rövid időn belül.
Az akciós termékek hiába olcsóbbak, legtöbbször a szemetesben végzik. A nem megfelelő tárolás és szállítás szintén a hulladékok mennyiségét növeli, ezért érdemes alaposan átgondolni a házi logisztikai rendszert. A legtöbb receptoldalon már külön maradékfelhasználó praktikák, ötletek olvashatók, melyek segítségével tovább csökkenthető az ökológiai lábnyom. Ha a hús és a tejtermékek fogyasztását csak egyetlen napon kiiktatja egy négyfős család az életéből, azzal egynapi autókázásnak megfelelő káros anyagtól kímélik meg légkörünket. Természetesen a környezet­kímélő tisztítószerekről sem érdemes megfeledkezni –­ vagy az olyan alternatív módszerekről, amelyek legtöbbször olcsóbbak is. A tudatos vásárlás és felhasználás komoly szemléletváltást igényel, ám ha valaki igazán átérzi az itt tárgyalt probléma súlyát, annak nem esik majd nehezére komoly, átgondolt és határozott döntéseket hozni. Földünk a tét. És az egészségünk.

 

< Vissza a cikkekhez Megosztás a facebookon

Korábbi cikkeink

Az öt elemen alapuló táplálkozásGyógyító menü fából, fűből, tűzből...Ha nem az ételek kalóriájára, hanem energiájára figyelünk, változatosan étkezhetünk – és súlyunk sem lesz az ellenségünk. Ahogy a világegyetemet, úgy szervezetünket is az öt alapelem alkotja, irányítja. Amikor a fa, a tűz, a föld, a fém és a víz elem egyensúlyban van, testileg és lelkileg is egészségesek vagyunk. Ennek elérésében segít az öt elem tana szerinti táplálkozás.
Gyógyító gondolatok Három nő, három történet, egy közös pont: mindannyian az akaraterejüknek és a pozitív gondolataiknak köszönhetik gyógyulásukat.
A szerelem elfújja a polleneketAmikor egy pollenallergiás ember szerelmes lesz, ne csodálkozzon azon, ha megszűnnek addigi tünetei. Az euforikus állapot lelkileg és testileg is védelmet nyújthat az allergiás reakciókkal szemben. Nézzük, hogyan!
Kiránduljunk okosan!Egy friss felmérés szerint évente egymillió ember keresi fel hazánk védett természeti területeit, ami nem is meglepő, hiszen tíz nemzeti park, kilenc natúrpark, harminchat tájvédelmi körzet, százötvenkét természetvédelmi terület és másfélezernél is több védett természeti terület található az országban, amelyek közül több a Világörökségi listára is felkerült.
A bio nem elég!A bőr a legnagyobb szervünk, amely testsúlyunk majdnem 15%-át, összfelülete pedig átlagosan 1,4–1,6 négyzetmétert tesz ki. Azt már ki sem mernénk számolni, ekkora területen mennyi méreg felvételére képes, ha rákényszerítjük. Éppen ezért egy magára valamit is adó TestŐr nem ken akármit a bőrére!
Vényköteles fogyókúraEgy-egy betegség kapcsán még nem szabad lemondani az alakformálásról, csak körültekintőbben kell választani a diéták és a mozgásformák közül. Sőt, a felesleges kilók felszámolásával a gyógyulásra is nagyobb esély van. 

Iratkozz fel hírlevelünkre!

TestŐr Játék 63

https://www.szonyihotel.hu/