Gondolkodom, tehát allergiás vagyok

Kétségtelen tény, hogy miként az emberiség fejlődik, ahogyan egyre fejlettebb lesz a civilizáció, annál több és különlegesebb betegségfajta jelenik meg: újak ütik fel a fejüket, régiek alkalmazkodnak a változásokhoz, mutálódnak, pusztítanak.

Hasonló a helyet az allergiával is, amely az utóbbi öt–tíz évben mutat kiugróan magas előfordulási értékeket; s igaz ez tulajdonképpen világszerte. De vajon mennyi köze van a civilizációnak az allergia elterjedéséhez? Mert igaz ugyan, hogy például Ázsiában, a fejlett nagyvárosokban sokkal nagyobb az allergikus megbetegedések száma, miközben a vidéki régiókban kimutathatóan kevesebb, de a túlérzékenység ugyanúgy jelen van az afrikai közegben vagy az indiai falvakban.

A stressz, a túlsúly és a "többiek"

A jelenleg hatályos elméletek szerint az allergia tömeges elterjedéséért a „tiszta környezet” a felelős – mondván, a régebbi korokban a környezet hagyományos allergénekben és mikrobákban gazdagabb volt. Immunrendszerünk pedig képes és kész volt felvenni a harcot a külső behatásokkal szemben, az újkori létezés „fertőtlenítettsége” miatt viszont az immunrendszer nem tud mi ellen felkészülni. A szakemberek arra hivatkoznak, hogy míg az állatokkal teli falusi környezetben felnőtt gyermekeknél az allergiás megbetegedések jóval ritkábban fordulnak elő, addig a városi gyermekek annál inkább szenvednek allergikus tünetektől. Nem elég, hogy kevesebb külső behatást kap a gyermek immunrendszere, a civilizált világ is számos módon segíti elő az immunrendszer gyengeségét. Ilyen a stressz, a túlsúly, a transzzsírral teli ételek, a dohányzás, de az elektronikus készülékek állandó sugárzása is hatással van. Léteznek az allergia kapcsán azonban új elméletek is. Dr. Kellermann Aranka Terézia egyik szakcikkében ezzel kapcsolatban feltette a kérdést: vajon valóban téved-e az allergiások immunrendszere? A szakember szerint új nézőpont szükséges ahhoz, hogy az allergiák kialakulását, a szenzibilizációt megértsük. „Az új elmélet szerint a szervezetben jelen lévő paraziták és a pollenek fehérjeanyagai – feltehetően a hasonló determináns csoportok révén – keresztallergiát hoznak létre. A parazitapeték és a pollenek közötti hasonlóság több területen is szembetűnő. A parazitafertőzöttség sokkal elterjedtebb, mint azt általában feltételezik, erre utalnak a szakirodalmi adatok is.

Mérges környezet

További összefüggés a szenzibilizálódást illetően olyan főbb tényezők jelenléte, amelyek a ma élő emberre jellemzőek. Ezek a szervezetben felhalmozódott méreganyagok és a stressz. A homeosztázis kibillenése, valamint a lelki síkon jelen lévő, feldolgozatlan történések is együttműködően hatnak – jelezve az allergiák kialakulásában szerepet játszó sokféle összetevőt. A stressz a félelmi állapotok kialakulásának alapja. Az immunsejtek védelmi rendszere a valós vagy vélt félelmek és a méreganyagok ellen alakítja ki az egyre több anyagra kiterjedt védelmet, szimbolikus formában integrálva a lelki sérülések tartalmát is” – olvasható az allergiák kialakulásának új elméletéről írt cikkében. Ebben rámutat többek között arra is, hogy a szenzibilizálódásért nemcsak a közvetlen (parazitafertőzöttség) és a fokozott ellenanyag-termelést okozó egyéb faktorok, hanem a közvetett tényezők is felelőssé tehetők – ezek a már meglévő allergiás tünetek hevességét is fokozzák. A méreganyagok között sorolja fel a táplálék-, a levegő- és a vízszennyezettséget, amelyek a szervezet terhelődésének legnagyobb hányadát jelentik. Az emberi szervezetet ezeken felül még jelentősen megterheli a nem a biológiai szükséglet szerinti táplálkozás (mennyiség, minőség), a túlzott kávé- és alkoholfogyasztás, a dohányzás, a drogok és a mozgáshiány. Szintén rámutatott a szakember, hogy hasonlóan káros az elektroszmog is, vagyis a számítógépekből, tévékből, egyéb berendezésekből érkező elektromágneses sugárzások. Az allergia kialakulásában jelentős szerepet játszanak az újkor légkondicionáló rendszerei is: a hideg, erőteljes, állandóan jelen lévő légáramlatban a baktériumok és egyéb kórokozók könnyedén terjednek a légtérben. Dr. Kellermann a felsorolásban hozzátette a mikrosütőt és a káros földsugárzást is, amelyek egyértelműen felelősek az allergiás betegségek kialakulásában.

"Hallgass a testedre!"

Egy amerikai szakmagazin nemrég összeállított egy hatos listát, amelyet a modern kor embere kell(ene), hogy használjon az allergia megelőzése, illetve pontosabb ismerete érdekében. Eszerint az első és legfontosabb pont, hogy az ember ismerje: mire allergiás. Pontos ellenőrzésekkel ez hamar megtudható, és később ehhez alkalmazkodva lehet tervezni a kültéri létet – például magas pollenkoncentráció idején a pollenallergiás ne feltétlenül menjen kirándulni. A másik pont ehhez kapcsolódik: figyelni az időt. A pollenkoncentráció ugyanis reggel hat és kilenc óra között, illetve naplemente idején kiemelkedően magas; érdemes ezeket az időpontokat a négy fal között tölteni, vagy pollenszűrő maszkot ajánlott használni, ha az ember szabadtérre megy. „Figyeld az eget!” – ez lenne a harmadik pont, amely annyit jelent: kerülni kell a szabadtéri testmozgást, ha száraz, meleg, szeles nap van. Ez ugyanis kihozza a legmagasabb pollenkoncentrációt. Figyelni kell azonban arra is, hogy a magas páratartalom szintén veszélyes tud lenni. Ha nehéznek érzi a levegőt, ha nehezére esik a levegővétel, akkor nem kizárt, hogy például a penészgomba pollenje telíti el a légteret; ez sokaknak rengeteg kellemetlenséget tud okozni. Az akkut allergiásoknak közvetlenül eső után érdemes a szabadba menniük. A negyedik pont a listán arra hívja fel a figyelmet, hogy a modern kor emberének érdemes pontosan megválasztania, milyen sportot vagy mozgástevékenységet végez. A szünetekkel teli sportok, mint például a tenisz, sokkal könnyebben hozza elő az asztmás tüneteket, mint például a futás, amely folyamatos megterhelést jelent. Régóta tudható, hogy az úszás a legjobb a tüdőnek, igaz, épp a klóros víz okoz sokaknak allergiás reakciókat. „Hallgass a testedre!” – ez az amerikai lista ötödik pontja, mely szerint ha valaki allergiagyógyszert szed, de a szabadtéri testmozgás során mégis fáradékonyságot és allergikus reakciókat tapasztal, úgy jobb megérteni a test üzeneteit, és a négy fal között maradni. A lista utolsó módszerjavaslata az, ha jóval az allergiaszezon előtt elkezdi az ember bevált gyógyszereit szedni. „Kapd be a pirulád még azelőtt, hogy tüsszenteni kezdesz!” – szól a jó tanács, amely leegyszerűsítve annyit tesz: ha valaki tudja, hogy a tavaszi pollenszezon rendre problémákat okoz neki, idejében kezdje el a kúrát. 

Sz. Látó Judit