A titokzatos kór

Mindenkire hatással van, és egy a négyhez a megbetegedés esélye.

Daganatos betegségek általában az élet utolsó harmadában jelentkeznek. Sokan még ma is úgy fogadják, mint a végzetet. Pedig a rák néhány típusának okát sikerült meghatározni. A rákban elhunytak száma az utóbbi évszázadban folyamatos emelkedik. Ez adódhat abból, hogy olyan fejletté vált az orvostudomány, hogy a fertőző betegségekben nem haláloznak el annyian, mint, mondjuk, száz évvel ezelőtt, de adódhat abból is, hogy mind többen elérik a hetven-nyolcvan évet, és kitolódott a várható élettartam. Csak az USA-ban évente 1 millióra tehető az új betegek száma! A rák korunk legnagyobb „hóhérja”. Ötször többen halnak meg benne, mint közlekedési balesetben.

Tudni kell azonban, hogy nem minden daganat rák! Azokat, amelyek nem képeznek áttéteket (metasztázisokat), s nem támadják meg a környező szöveteket, jóindulatú daganatoknak nevezik. Ráknak az irányítás nélkül növekvő tumorokat nevezik, amelyek nem csupán egy helyben növekszenek, hanem átterjednek a test egyéb szerveibe, szöveteibe is. Legismertebbek a karcinómák (hámrétegben és mirigyrendszerben képződők), a szarkómák (a támasztószövetek daganatai), a lymphomák (a nyirokrendszerből kiindulók) és a leukémiák (fehérvérűségek, amelyek a csontvelő vérképző szövetében keletkeznek). A rákos megbetegedésnek több mint kilencven százaléka a karcinómákhoz tartozik.

A daganat jellegét mindig a kiindulási szövet szerint határozzák meg. A négy alapkategórián belül az orvosok több mint kétszáz különböző változatot ismernek. A gyakoriak száma tizenöt körülire tehető: a vastag-, a végbél-, a tüdő- és hörgőrák, a szájüregi daganatok, a mell, a bőr, a prosztata, a méhnyak, a nyirokképző szervek, a hólyag, a gyomor, valamint a hasnyálmirigy rákjai. Ezek teszik ki a megbetegedések csaknem háromnegyedét.

Felborult egyensúly

Daganat akkor keletkezik a testben, amikor néhány sejt ellenőrizhetetlenül kezd viselkedni és szaporodni. A szervezetünkben lévő több milliárd sejt állandó osztódásban van. Folyamatosan újak keletkeznek, és öregek pusztulnak el. Ha ebben a mechanizmusban a rend megbomlik, egy-egy sejt a normálistól eltérően szaporodik, működik, illetve nem működik, felborul az egyensúly. Kóros sejtcsoportok keletkeznek, az átváltozott sejtek működése módosul, semmi közük többé az eredeti csoportéhoz. Szaporodásuk általában gyors. Sokszor betüremkednek más, még ép szövetcsoportokba, akadályozzák azok normális működését. Növekedésükkel elnyomhatnak szerveket, ereket, idegeket, gyakran a vér és a nyirokrendszer útján a test más részeibe jutnak, ahol szintén zavart keltenek.

A sejt működése

A sejtélet akkor kezdődik, amikor a petefészekből kiszabaduló petesejtet a spermium megtermékenyíti, és az osztódásnak indul. Ebből az egy sejtből milliónyi keletkezik, végül kialakulnak a magzat csontjai, izmai, az idegek. A sejtek osztódása és szaporodása a születés után sem áll meg. Az emberi szervezet számtalan sejttípusból épül fel. Bármelyikben felléphet működési zavar. A daganatos betegségeknek tehát szinte annyi változatuk van, ahány sejttípust ismer a tudomány. Nem szabad azt hinni, ha a testben néhány ráksejt keletkezik, azonnal meg is betegszik az ember. Tucatjával képződnek ilyenek mindenkiben. Baj akkor van, ha a szervezet nem képes kivetni magából ezeket. Daganat csak akkor alakul ki, ha a sejtek működését és osztódását biztosító folyamatba hiba csúszik: rossz a sejtciklus.

A sejtciklusról

A sejtciklus utasításrendszer, amelyet a sejtek magjában lévő gének határoznak meg. Tőlük függ, hogy az adott sejt hogyan működik, mikor osztódik. Ha egy sejt gyorsan átlép egy következő fázisba, előfordulhat, hogy zavar keletkezik a kromoszómák eloszlásában (DNS-molekulák) vagy a genetikai anyag átvitelében. Még ez sem nagy gond, ha a sejtciklust ellenőrző rendszer kiválóan működik, mert az több ponton leállítható, a fejlődési hiba korrigálható, mielőtt a sejt tovább osztódna. Ha ez az ellenőrző rendszer olyan hibát talál a ciklusban, amely súlyos sejtsérülésre utal, akár önpusztításra is adhat utasítást. Amennyiben  a hiba az osztódásra és a sejthalálra vonatkozó genetikai utasításokban van, és nem sikerül kijavítani azt, a sejt irányíthatatlanul osztódik, örökítőanyagait minden újabb sejtbe átviszi. Ilyenkor alakul ki a daganat, melyből körülbelül kétszáz változat ismert. Léteznek jó- (benignus) és rosszindulatú (malignus) formái. A benignusok lassan nőnek, pusztítást sem okoznak, jól operálhatók, nem újulnak ki, és az életet sem veszélyeztetik.
A malignus daganatokról ez nem mondható el. Szinte naponta fedeznek fel olyan anyagokat, amelyekről kiderül, rákot okozhatnak. Ezeket – állatkísérletek alapján – karcinogén anyagoknak nevezik. Az ember belélegzi vagy éppen táplálékával juttatja a szervezetébe. Mondhatjuk, kívül-belül izgatja velük a sejtjeit, milliószor próbára téve az immunrendszerét.

Árvai Magdolna